amely bíztató eredményekkel zárult. A kérdőív 0 és 7 éves kor között vizsgálja a gyermekek fejlődését 15 életkorban. A kérdőívek mellé a szülők egy kimondottan nekik szóló, a gyerekük életkorához kötött tájékoztató anyagot is kapnak.

 

Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján kevesebb, mint 5 százalék volt a 0-7 éves korú gyerekek körében a valamilyen fejlődési problémával kiszűrtek aránya. A problémák jellemzően csak iskolás korban derülnek ki, amikor kevésbé hatékony a beavatkozás. A szülői kérdőív tesztelése során az említett arány 7,33 százalékra nőtt, csupán azáltal, hogy a projekt keretében meghatározott részletes vizsgálati módszert kaptak kézhez a szakemberek.

 

Az 1650 fős vizsgálat során a házi gyermekorvosok nem ismerték a kitöltött szülői kérdőívek eredményét, így a kérdőívekre adott válaszokat össze lehetett hasonlítani az orvosi vizsgálatok eredményével. Ebből azt lehetett megállapítani, hogy a szülői kérdőív, a szülő megfigyelése mennyire megbízhatóan mutat rá azokra a problémákra, melyeket az orvos is észlel. Az orvosok által kiszűrt gyermekek jelentős részénél már a szülői kérdőív is jelzett problémát, ami az újonnan fejlesztett szülői anyag hasznosságát támasztja alá.

 

Prof. Fogarasi András, a program szakmai vezetője hangsúlyozta, hogy hosszú távon az a legfontosabb, hogy hamarabb, egy korábbi életkorban történhet meg a felismerés, a beavatkozásra, ellátásra szoruló gyermekek kiszűrése. Ez azért is lényeges, mert az első három évben – azon belül is a csecsemőkorban - megkezdett fejlesztés sokkal hatékonyabb, mint bármilyen későbbi időszakban.

 

A tesztelésben résztvevő orvosok és védőnők visszajelzései alapján a kérdőívet és a kapcsolódó tájékoztató anyagokat valamennyi szülő kellően részletesnek, informatívnak és érthetőnek találta (néhány esetben kellett csak védőnői segítség a kitöltéshez). A szakemberek véleménye egyöntetű volt a tekintetben, hogy a kérdőívet használó szülők tájékozottabbak voltak gyermekeik fejlődését illetően, illetve maguknak a szakembereknek is nagy segítséget jelent a gyermekek megfigyelésében.

 

A kötelező orvosi szűrővizsgálatok száma ezek után sem fog emelkedni, hiszen az egészségesen fejlődő gyermekek esetében erre nincs szükség. Azonban ahol a kitöltött szülői kérdőív alapján gyanú merül fel, ott részletesebb és gyakoribb háziorvosi vizsgálat javasolt, vagyis a gyermek fejlődésének szorosabb követése. A programban részt vevő szakemberek egyöntetűen azt javasolják, hogy a szülői kérdőívet, mint szolgáltatást a családok rendszeresen vegyék majd igénybe.

 

Szintén a Koragyermekkori program keretében, a most lezárult teszt eredményei alapján dolgozzák ki azt a részletes szűrési módszertant is, amely a 2014-ben megvalósuló képzések során átadható a védőnőknek, házi gyermekorvosoknak, illetve a gyermekeket ellátó háziorvosoknak. Ezt követheti majd a szülői kérdőív bevezetése és mindennapi használata.

 

A kiszűrt gyermekek további ellátására jelenleg nem létezik egységesen követendő irányelv, ezért a Koragyermekkori program során javaslat készül az ún. „gyerekút” kialakítására. Ennek kidolgozása segítheti a korai beavatkozásra szoruló gyerekek és családjuk mielőbbi ellátását, továbbá a szakemberek és a szülők számára is egyértelmű utakat, leírásokat ad az intézményrendszerben való eligazodáshoz.

 

A koragyermekkori projekt az Európai Unió támogatásával a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) konzorciumi együttműködésében valósul meg több száz szakember bevonásával.