Korszerű gyógyszerelő rendszert vezettek be az elmúlt tíz hónapban a Szent Borbála Kórházban, a beruházást a betegbiztonság növelését célzó uniós támogatással valósították meg. A megvásárolt gyógyszerelő automata és az annak működtetését biztosító informatikai háttér kiépítése mintegy 190 millió forintba került. A fejlesztés elsődleges célja a betegbiztonság fokozása, de a berendezés hozzájárul a kórház gazdaságossági céljainak megvalósításához is.

A projektzáró sajtótájékoztatón Richter Katalin szakmai vezető, az intézmény főgyógyszerésze szemléltette a fejlesztés legfontosabb részleteit, szakmai és gazdasági előnyeit. A Központi Gyógyszertárban tett látogatáson pedig az érdeklődők személyesen, „munka közben” is láthatták az automata működését, amelynek alapvető funkciója, hogy a centralizált intézményi gyógyszertárból lehetővé teszi a betegek automatizált gyógyszerelését.

Az automatát tavaly novemberben vásárolták meg, majd ennek informatikai hátterét a kórház akkor már meglévő rendszerére illesztve alakították ki. A beüzemelés és a tesztidőszak után, a fokozatos bevezetést követően a betegek névre szóló gyógyszerelése az idén augusztustól kezdődött el az intézményben. Ennek lényege, hogy a klinikai gyógyszerésszel konzultálva a kezelőorvos a betegágy mellett rendeli el a személyre szabott terápiát, amit a gyógyszerelő nővér az informatikai rendszerben rögzít, és elektronikusan küld meg az Intézményi Gyógyszertárba. Itt a gyógyszerészek minden egyes tételt ellenőriznek, és amennyiben megfelelőnek találják, jóváhagyás után továbbítják az automatának, amely a tárolt gyógyszerek közül kikeresi azokat, amelyekre szükség van, és egy fóliatasakba csomagolja. A tasakot feliratozza, feltünteti rajta a beteg- és a gyógyszerek neve, valamint a beadás pontos ideje. A berendezés másodpercenként egy tasakot – ami egy beteg személyre szabott adagja – készít el, s így egy teljes kórházi osztály kiszolgálása mindössze három-öt percet vesz igénybe. A rendszer gazdasági előnye, hogy lehetőséget teremt az ellátási költségek betegszintű elemzésére.

Richter Katalin a sajtótájékoztatón megköszönte kollégáinak – mint mondta – „a kitartó és támogató hozzáállásukat a szakmai kihívások megoldása során, amivel hozzájárultak a projekt sikeréhez”. A szakmai vezető felhívta a figyelmet arra is, hogy számos szakterület összefogására volt szükség a fejlesztés véghezviteléhez, hiszen a projektben együttműködtek az orvosi-ápolási-gyógyszerészi területeken kívül az informatikai, a gazdasági, a minőségirányítási, a jogi és a műszaki szakemberek is.