Magyarország az Európai Egészségügyi Adattér kapujában
Az együttműködés és a betegközpontú digitális fejlődés állt a Budapesten, november 17-én megrendezett EHDS-konferencia középpontjában.
Az Európai Egészségügyi Adattér (European Health Data Space – EHDS) magyarországi megvalósításáról, a betegek adatainak biztonságos felhasználásáról és az XDSI_NS fejlesztéseiről tanácskoztak a „Magyarország az Európai Egészségügyi Adattér kapujában” című konferencián. A rendezvényt az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztési Központ (ESZFK) Nonprofit Kft. együttműködésével szervezte meg a budapesti NEAK/ OEP -székházban. A helyszínen mintegy 150-en követték a programot, az online részvételre pedig közel 200-an regisztráltak.
A megnyitó üzenete: lehetőség, felelősség és közös munka
Dr. Tótth Árpád, az OKFŐ főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az EHDS jóval több uniós szabályozásnál vagy informatikai fejlesztésnél. Sikerét az határozza meg, hogy az intézmények felkészülnek-e az új működésre, és az egészségügyi adatok jobb hasznosítása valóban a betegeket és az ellátásban dolgozókat szolgálja-e. Külön hangsúlyozta a betegjogok tiszteletben tartásának, a közbizalomnak és az intézmények közötti együttműködésnek a jelentőségét.
Dr. Tótth Árpád
A konferencia megnyitóján az Egészségügyi Minisztérium digitális egészségügyért felelős államtitkárságát Dr. Maróti Péter államtitkári megbízott képviselte. Felszólalásában az EHDS két meghatározó aspektusát emelte ki: a lehetőséget és a felelősséget. Hangsúlyozta, hogy a digitális betegútmenedzsment fejlesztése és az egészségügyi adatvagyon hatékony hasznosítása jelentős előrelépést hozhat a betegellátásban. Ugyanakkor felhívta a figyelmet a párhuzamos fejlesztések elkerülésének, a hosszú távú fenntarthatóságnak és az ágazati szereplők közötti folyamatos párbeszédnek a fontosságára.
Dr. Schiszler István, az ESZFK ügyvezetője az EHDS céljai és a hazai digitális egészségügyi fejlesztési irányok közötti összhangot hangsúlyozta. Kiemelte az EESZT-ben elérhető adatok strukturálását és értelmezhetővé tételét, amelyek a betegellátás mellett a kutatást és az egészségpolitikai döntéshozatalt is segíthetik.
A 2027–2031 közötti felkészülés és az adatcsere fejlesztései
Dr. Misek János, az OKFŐ Egészségügyi Adatgazdálkodási és Elemzési Főosztályának vezetője a hazai EHDS-megvalósítás intézményi és hatósági feladatait, valamint a 2027-es, 2029-es és 2031-es mérföldköveket tekintette át. Falusy Zoltán, az ESZFK szakértője az Egészségem@EU (MyHealth@EU) határon átnyúló adatcsere-infrastruktúrát és az XDSI_NS projektet mutatta be, amelyek célja, hogy az egészségügyi dokumentumok más uniós országban is biztonságosan támogassák a betegellátást.
Tóth Kornél, az OKFŐ projektszakmai vezetője a Nemzeti Egészségügyi Metaadat-kataszter (NEMT) szerepét ismertette. A fejlesztés elősegítheti az EHDS hatálya alá tartozó nemzeti egészségügyi adatkészletek kereshetőségét és megtalálhatóságát, valamint azok felelős, kutatási célú hasznosítását a 2029-ig kialakítandó szervezeti, jogi és technikai keretek között, biztonságos és szabályozott folyamatok révén.
Három kerekasztal, közös feladatok
A szakmai előadásokat három kerekasztal követte: „Ki mit tesz hozzá az EHDS magyarországi megvalósításához?”; „Bizalom, társadalmi részvétel és az egészségügyi adatvagyon felelős hasznosítása”; valamint „Intézményi felkészültség: mit kell elkezdeni 2027 előtt?”. A beszélgetésekben az adatminőség és a közös szabványok mellett a betegek és szakemberek képzése, a klinikai kutatások lehetőségei, az adminisztráció csökkentése és az intézményi felkészülés is előtérbe került.
A következő lépések közös felelősséget jelentenek
A konferenciát Dr. Szondi Zita, az OKFŐ egészségügyi ellátórendszerért felelős főigazgató-helyettese zárta, aki kiemelte: a közös európai szabályozástól vissza kell jutni a mindennapi klinikai munkához, ahol az egészségügyi adatok keletkeznek. A pontos adatbevitel, a jó adatminőség és az egységes kódrendszerek bevezetése alapvető ahhoz, hogy a meglévő adatvagyon a napi ellátásszervezést és a döntéshozatalt is hatékonyabban támogassa. A konferencia közös tanulsága: a hazai felkészülés az intézmények, a szakemberek és az ágazati irányítás összehangolt munkáját igényli.
Dr. Szondi Zita
A konferencia az európai uniós társfinanszírozású XDSI_NS projekthez kapcsolódott.