A januári operációkat komoly felkészülési munka előzte meg. Dr. Somogyvári Krisztina korábban hat, úgynevezett proktorált műtétet végzett el. Ezek során az operációt a duál konzolos eszköz másik konzoljából egy tapasztalt kollégája felügyelte. A betanulási időszakban mandulaműtétekre és nyelvgyöki mandula-megkisebbítésekre került sor. Az intézményben egyébként külön munkacsoport felel a robotsebészetért, tagjai tavaly decemberben már – hazánkban egyedülálló módon – mellkassebészeti beavatkozást is sikeresen vittek végig.

Az említett dupla konzol egyik legnagyobb előnye akkor jelentkezik, amikor interdiszciplináris műtéteket kell végezni. Az endometriózis például alapvetően nőgyógyászati betegség, de a bélrendszert is érintheti. Így egy-egy ilyen operációnál urológus, nőgyógyász és sebész közös munkájára is szükség lehet. „Ekkor a konzolsebészek egymásnak átadva az irányírást végezhetik el a szakterületükhöz kapcsolódó részfolyamatokat”, mondja Dr. Papp András, a Pécsi Tudományegyetem Robotsebészeti Munkacsoportjának vezetője.

Fontos továbbá, hogy DaVinci Xi-vel elkerülhető a hagyományos műtétek okozta nagyfokú roncsolás. A négy robotkar végén található végegységek bevezetésére ugyanis a laparoszkópos beavatkozásokhoz hasonló, egészen apró nyílásokat vágnak a műtéti területen. Ez a beteg szempontjából kisebb fájdalmat, gyorsabb felépülést, és jobb életminőséget eredményez. A robotkarok csaknem teljesen szabadon mozgathatók. Például a DaVinci képes akár 270 fokban is mozgatni a karjait, így olyan helyekre is eljut, és olyan apró mozdulatokra is képes, amelyeket sem egy nyitott műtét során szabad kézzel, sem laparoszkóppal nem tudna elvégezni a sebész.

Sokat számít az eszköz megjelenítő pultja is. Ezen találhatók a monitorok, amelyeken keresztül a konzollal dolgozó orvosok a kezelt területet látják. Ezek az eszközök a kezelt területet 3D-ben, 4K-s felbontásban, tűéles, minimum tízszeres nagyításban mutatják. Dr. Somogyvári Krisztina szerint mindezek hatalmas segítséget jelentenek a beavatkozásokat végző orvosoknak. „Olyan, mint ha bent állnánk a műtéti területen. A rendszer felnagyítja a szöveteket, megfelelően lehet látni a rétegeket, a kifeszülő képleteket, például a kisebb ereket.” Ez bizony űrtudomány Mint sok más, az egészségügyben használt technológia, a robotsebészet elméleti hátterét is korábbi katonai fejlesztések alapozták meg. Az ezzel kapcsolatos első, nyilvánosan elérhető tanulmányt az Amerikai Űrkutatási Hivatal (a NASA) rendelte meg 1973-ban. Célja az volt, hogy asztronautákat földi irányító központból műthessék meg.2001-ben az utolsó, Magyarországról is megfigyelhető teljes napfogyatkozás évében került sor az első transzkontinentális robotsebészeti beavatkozásra. Robotasszisztens segítségével egy New Yorkban tartózkodó francia orvos sikeres műtétet hajtott végre a Strasbourgban tartózkodó betegén. „Akkor az volt a legnagyobb gond, hogy miként tudnak olyan gyors internetkapcsolatot kiépíteni, amely nem okoz időbeli késést a sebész és a több ezer kilométerre található robotkar mozgása között”, meséli Dr. Papp András.

Náluk most optikai kábelek biztosítják az internetet, ami elméletben lehetővé tenné, hogy egy másik országban ülő sebész végezzen műtétet hazai betegen, vagy éppen az ő orvosaik tegyék ugyanezt külföldi pácienssel. Az első ilyen beavatkozásra viszont Magyarországon még várnunk kell. Egyelőre csak Budapesten és Pécsett használnak sebészeti robotokat, Nyugat-Európában ugyanakkor már trendként jellemezhető a DaVinci Xi-hez hasonló fejlett eszközök alkalmazása. Németországban már több mint 180 ilyen robot szolgálja a kutató és a gyakorló orvosokat és betegeiket. Az 5G terjedése újabb kapukat nyithat meg az elérhető beavatkozások számát tekintve. „Arra is számítani lehet, hogy a robotok legnagyobb hátránya, a magas ár, a közeljövőben csökkenni fog, így idehaza is egyre több ilyen eszköz beszerzésére nyílik lehetőség”, véli Dr. Papp András. „Megvan az esély arra, hogy a távsebészet akár egy évtized múlva bárki által elérhető gyógyászati módszerré váljon.” Nem tűnik tehát túl távoli jövőnek az, hogy az 5G terjedésével egyre több hazai kórházban használjanak rutinszerűen robotokat a műtétekhez. Így nem kizárt, hogy néhány éven belül ilyen géppel operál például egy Miskolcon dolgozó orvos Szegeden fekvő beteget.

Az 5G térhódításával az orvosképzésben is a mostaninál sokkal fontosabb szerepet juthat a robotoknak. A DaVinci Xihez például szimulációs programcsomagot is szállít a gyártó. Így az sem kizárt, hogy a gyakorlást végző fiatal sebész az őt mentoráló, tapasztalt orvostól több száz kilométerre végezzen el gyakorlati feladatokat.

Robotsebészek Budapesten és Pécsen

A fővárosban több intézményben is használhatnak a szakemberek ilyen műszereket. A Semmelweis Egyetemen tavaly májusban állt szolgálatba az első DaVinci Xi, az Országos Onkológiai Intézet és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet pedig szintén 2022 januárja óta használ egy-egy Da Vinci X típusú készüléket. Az utóbbi két intézményben már 2022 tavaszán túl voltak az első száz beavatkozáson. A baranyai megyeszékhelyre tavaly ősszel került a most is használt DaVinci Xi egy 3,8 milliárd forintos RRF pályázatnak köszönhetően. Azóta már több sebészeti beavatkozást végeztek vele. Idehaza egyelőre Pécs az egyetlen vidéki város, ahol ilyen műszer dolgozik, és szintén csak itt használnak a fül-orr-gégészek és mellkassebészek robotot az urológiai, nőgyógyászati és mellkassebészeti beavatkozások mellett.

Forrás, fotó: itbusiness.hu