A neurokognitív betegségek 200-250 ezer embert érintenek hazánkban. Mivel azonban ezeknél a betegségeknél a családtagok is fokozott terhelés alatt állnak az állandó gondozás miatt, így a ténylegesen érintettek száma az egymilliót is meghaladhatja. A betegek számának csökkentésében kiemelt szerepet játszik a betegség korai, akár a tünetek megjelenése előtti szakaszában történő felismerése.

 

Új kutatási centrum vizsgálja a neurokognitív betegségeket

Az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben (OMIII) 2013 óta folynak az Alzheimer-kór és az epilepszia közötti kapcsolatokat vizsgáló kutatások. A munka a Nemzeti Agykutatási Program keretén belül indult el Prof. Dr. Kamondi Anita, az OMIII neurológiai szakmai igazgatójának vezetésével. Az elmúlt közel 10 évben az Alzheimerrel-kórral kapcsolatosan további kutatási irányokat indítottak, amelyek sikeressége teremtette meg a lehetőségét annak, hogy 2022-ben az Intézetben megalakult a Neurokognitív Kutatási Centrum.

A centrum tudományos vezetője dr. Horváth András Attila Junior Príma díjas klinikai agykutató, a klinikai betegellátással kapcsolatos működést prof. dr. Kamondi Anita irányítja.

Dr. Horváth András Attila elmondta, hogy a centrum kutatási tevékenysége három fő irányvonalra koncentrál: az Alzheimer-kór korai felismerésére, a betegség korai felismeréséhez szükséges diagnosztika fejlesztésére, és a neurokognitív betegségek lefolyásának vizsgálatára.

Az Alzheimer-kórban és más neurokognitív betegségekben megjelenő epilepsziás működészavar továbbra is a kutatás középpontjában áll, de emellett vizsgálják az Alzheimer betegségben megjelenő autonóm idegrendszeri zavarokat és az alvás szerkezetének megváltozását, mint a korai diagnózis lehetséges markereit. Ezek mellett olyan biomarkereket keresnek, amelyek alkalmasak lehetnek a későbbi rizikó becslésére; továbbá olyan képalkotó kutatásokat is végeznek, amelyekkel lehetővé válhat az Alzheimer-kór minél korábbi felismerése.

Nagyon ígéretes kutatási terület a kézmozgás mintázatának elemzése. Ez a munka, amely a Nemzeti Agykutatási Program 3.0 keretében zajlik, azt vizsgálja, hogy az írás, rajzolás jellegzetességeinek megváltozása, amit nagy pontosságú szenzorokkal és mesterséges intelligencia alkalmazásával lehet megmérni, hogyan használható a betegség korai felismerésében.

Az egyik legfontosabb és egyben a legpontosabb vizsgálat az Alzheimer kór kimutatására az agyvízelemzés. A központ kiemelten fontos célja volt, hogy a számos európai országban már rutinszerűen használt agyvízelemzést beemelje az Alzheimer-kór hazánkban is elérhető klinikai diagnosztikai algoritmusába, amely által az érintett betegek közel 100 százalékos pontosságú diagnózishoz juthatnak, és ezután célzott kezelést kaphatnak. A pontos diagnózis ebben a betegcsoportban kiemelt jelentőséggel bír, mivel a mögöttes kórok kimutatása a megfelelő időben és dózisban beállított gyógyszeres terápiát alapvetően meghatározza – mondta Prof. Dr. Kamondi Anita, az OMIII neurológiai szakmai igazgatója.

 

Fejlett diagnosztikai lehetőségek

A centrum egyik legfontosabb célkitűzése olyan diagnosztikai módszerek fejlesztése, amelyek segítségével a jövőben sokkal pontosabban és korábbi szakaszban felfedezhetővé válhatnak a neurokognitív betegségek.

A koponya MR-vizsgálat kimutatja az agy szerkezeti eltéréseit, mint pl. az agyállomány csökkenését, ezért minden beteg vizsgálatánál elengedhetetlen. A laborvizsgálat során főként a B12-vitamin, a vas és réz mennyiségét, valamint a cukorbetegségre és a pajzsmirigy-betegségre vonatkozó adatokat figyelik. A neuropszichológiai vizsgálaton a páciens memóriáját, tanulási képességeit, illetve figyelmét tesztelik, míg a finommotoros vizsgálaton a szem és a kéz koordinációját és a kézmozgások jellemzőit (sebesség, pontosság, stb.) vizsgálják.

A központban jelentős szerepet kapott a mesterséges intelligencia alapú szűrési lehetőségek kialakítása is.  A mozgáslabor a CursorInsight és a 4% Fitness támogatásával jött létre ipari-kutatói együttműködés keretében. Ezen kutatásokhoz természetesen jelentős idegélettani ismeretek is szükségesek, amelyek megismeréséhez fontos lökést adhat, hogy Dr. Horváth András Attila 2023-ban pályázatot nyert a Magyar Tudományos Akadémia által meghirdetett Lendület Programban.

A 2023-as év kiemelkedő eredménye, hogy a hazánkban a fiatal kutatók támogatásában legnagyobb presztízsű Lendület Program keretében olyan idegélettani kutatásokat tudunk elindítani, amelyek bizonyos népbetegségek között fennálló kapcsolatot vizsgálnak, mint például az Alzheimer-kór, az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar. Reméljük, hogy ez a kutatási programunk jelentős előrelépéseket eredményezhet majd a kognitív funkcióromlással járó idegrendszeri betegségek terápiás megközelítésében – mondta Dr. Horváth András Attila.

 

Az eredményeket a Centrum vezetője mutatja be:

 

Létrejött a Demencia Társadalmi Tanács

Az 1990-es években az orvostudomány felismerte, hogy a társadalom elöregedése miatt a neurodegeneratív betegségek hatalmas társadalmi és egészségügyi terhet jelentenek majd az elkövetkező évtizedekben. 2023-ra egyértelművé vált, hogy Európában a demenciát okozó megbetegedések a tartós egészségkárosodáshoz vezető okok között az elsők, míg a halálozási listán a hatodik leggyakoribb tényezőként szerepelnek. 

Ennek kezelésére jött létre a Demencia Társadalmi Tanács, aminek elsődleges feladata a betegség társadalmi hatásainak enyhítése, a társadalmi stigmák mérséklése, valamint az, hogy az érintettek időben, megfelelő segítséghez jussanak – mondta Dr. Erőss Loránd, az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet főigazgató főorvosa és egyben a Tanács tagja.

A Tanács céljai közt szerepel a témával kapcsolatos edukáció és a megelőzés fontosságának hangsúlyozása, átfogó kampányok szervezésével, hiszen nemzetközi adatok alapján az esetek mintegy harmadában a demencia kialakulása megelőzhető lehet.

Forrás, fotó: origo.hu, Freepik